Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Suicid Reloaded

2010.08.05. 17:09

Úgy döntöttem, ennek az egésznek semmi értelme. Elmegyek dolgozni 4 műszakban, a fentmaradó időben meg pihenek. A fizetésem semmire sem elég, pedig nem járok sehova, nem költök semmire... de mindig jön egy levél, hogy fizessek. Nem mintha annyira kellene a pénz, hisz már nem maradt semmi célom, amit megkellene valósítanom.

Mindenki boldog, csak én nem tudok az lenni... és nem is leszek soha. Hiába töröm a fejem, nincs olyan dolog, aminek örülni tudnék... és ez a legrosszabb, nem létezik a világon olyan dolog, vagy személy, ami boldoggá tudna tenni. Akkor meg mi értelme van? Azt mondják, az életnek nem feltétlenűl az az értelme, hogy boldogok legyünk, az ember tegye a dolgát becsülettel, és amikor meghal, dőljön hátra elégedetten, és adja át magát az örökké valóságnak. De ha van egy ember, aki örök szomorúságra és magányra van ítélve, az ugyan mit érhet el? A nem létező célokból soha nem lesz valóság.

Azt is mondják... az az ember, aki önnön maga vet véget saját életének, az gyáva, mert menekűl a problémák elől, ahelyett, hogy megoldaná. Ezt én mindig cáfoltam. Apám az anyja halála után depressziós lett, majd alkoholista, hogy menekűljön a valóság elől... azóta is iszik. Nézz szét az utcán, vagy otthon! Mennyi alkoholistát, vagy drogost találsz? Mind menekűlnek... egy másik világba, ahol minden szép, nincsenek problémák. Én azt mondom, látom előre, hogy az életem vakvágányon fut, egy folyón, ami a nyílt óceán felé tart... és a vonatot már nem lehet vissza fordítani; a csónakot pedig viszi az áramlat, evezőm pedig nincsen.

Emígy gondolkoztam, hát most így állok. Meglesz a harmadik "kísérlet" is, de azt már nem nevezném kísérletnek... ezúttal biztosra megyek. Nem lesz se penge, se kötél, nem iszom fagyállót, sem nikotin levest. A pesti prosti, akinél legutóbb voltam úgynézki tud pisztolyt szerezni. Mondtam neki, a pénz nem számít, csak ne sűljön be, legyen megbízható a fegyver... elég lesz egy golyó is, amivel bevégeztetem. Persze beadtam neki a dumát, hogy van egy kis balhém, rákellene ilyeszteni az ürgére... csak arra kell. Amilyen buta természetesen bevette. Lesz pisztoly... lesz vége.

Pontos időpontot még nem tudok írni... majd ha meg lesz a fegyver, de mindenképpen írok még.

A bejegyzés trackback címe:

https://pontus.blog.hu/api/trackback/id/tr362201567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KoNdY (törölt) 2010.08.11. 17:52:33

Hidd el, megértelek, nagyon szar lehet neked. Nem mondom, hogy ne öld meg magad, hisz ez nem az én döntésem. Én se akarnék élni, ha ilyen lenne az életem. Mégis azt tanácsolom, hogy csakazértse öld meg magad. Mutasd meg ennek a kibaszott világnak, hogy te más vagy, hogy téged nem ilyen könnyű ledönteni a lábadról! Szállj szembe és éld túl! Jó érzés amikor az ember büszke magára: "lám lám,milyen erős vagyok! még ez a kurva világ sem győzhet le!" Élj úgy, ahogy akarsz,napról-napra, vagy dolgosan, az a fő, hogy jól érezd magad. Tedd meg mindazt, amiről csak ábrándoztál. Menj el éjszaka terv nélkül... mittom én, csak ÉLJ!!!!!

Seele · http://zelee0609.wordpress.com 2010.08.12. 09:06:33

Most megint mi történt? Hiszen most jöttél ki a szanatóriumból... Tudom, hogy nehéz ez a szaros élet. Az én munkám sem csodás, kizárólag éjjel dolgozom, a szemeim állandóan karikásak, és javarészt egyedül vagyok... Bele kell törődnünk, hogy mindig mindenben csak saját magunkra számíthatunk. S hogy ki mit ér el, az már más kérdés... A törtető talpnyalók szépen lépnek feljebb, akinek pedig nincs pofája áttaposni a másik fején bizony csak küzd a túlélésért. Ez a valóság, nincs mit szépíteni rajta. Az alkohol pedig segít túlélni a valóságot, még ha nem is helyes út. Javaslom csinálj olyan dolgokat, amikben megleled a kedved. Olvass, sportolj, cselekedj valami olyat, ami javíthat ezen a retkes világon. Az öngyilkosságot csak végszükség esetére hagyd.

Pontus 2010.08.13. 10:11:44

Jól van, meglehet nyugodni... mégsem tudott pisztolyt szerezni a prosti. A feketepiacon meg borsos az ára. Egyenlőre ejtettem a dolgot.

Seele · http://zelee0609.wordpress.com 2010.08.13. 11:25:53

@Pontus: Jól van. ;) Láttam a képet, amit feltöltöttél. Egy kérdés felmerült bennem: miért akar ilyen jóvágású fiatalember meghalni? Mondjuk, az igaz, hogy a test és a lélek sokszor nincs összhangban egymással. Mert ránk rakódik a világ szemete, onnantól fogva már minden mindegy.

Vadmeggymag hadnagy 2010.10.08. 22:27:01

Szia!

Végigolvastam a bejegyzéseidet, és találtam néhány gondolatébresztő sort, melyekre úgy érzem, feltétlenül reagálnom kell.
Először elmondanám, hogy néhány éve felakasztotta magát az egyik közeli rokonom. A maga szakterületén (mások véleménye szerint is) kiváló szakembernek számított. Nagyon művelt volt, szerette a művészeteket, József Attilát, Latinovics Zoltánt ... Orvos létére előadóesteket tartott, ahol saját verseit, novelláit is felolvasta. Úgy érezte, hogy rossz utat választott, színésznek kellett volna mennie. Amikor úgy látta, hogy az orvosi szakma világi szinten elkurvul, és hogy a többiekkel ellentétben nem képes megtenni azt, hogy magánpraxist kialakítva a saját malmára hajtsa a vizet, összeomlott a világa. Összeroppantották az elvei, melyeket csak ő tisztelt. Az utolsó éveiben pszichiátriai kezeléseken is részt vett, még elektrosokkos terápiát is kapott. Nem helyeslem, amit tett, de becsületére legyen mondva, soha nem rakta kirakatba a szenvedéseit. Halála mély nyomot hagyott hozzátartozóiban.
Egy másik, még közelebbi hozzátartozómnak is voltak gyógyszeres próbálkozásai, legutoljára én hívtam ki a mentőket. Szerencsére túl tudott nőni ezen, mert volt egy olyan különleges adottsága, hogy képes volt a saját gondjait háttérbe helyezni, és inkább másokra gondolni. Nem azért mert olyan rohadt boldog, hanem csak úgy.
Azt írod, mindenki boldog, csak te nem?! Ki az a mindenki? Én nem látom. AZ AZ IGAZI BOLDOGSÁG, AMIKOR CSAK ÚGY MEGVAGY. Az élvhajhászás és extázisfüggés szétzilálja, elégeti a tudatot, irányíthatatlanná teszi a személyiséget. Mert igen, az önkínzó gondolatok és a halálvágy kellemes élvezetet generálnak benned. Amikor felvágod az ereidet, kitárulkozol mindenkinek, kínzod, megalázod vagy sajnáltatod magad, hájjal kenegeted az egódat.
Nem is érné meg abbahagyni, hiszen ez olyan jó. Amúgy nem lennél különleges, csak átlagos. Miért adnád fel a meg nem értett zseni szerepét, aki annyira olvasott (József Attila, Tóth Árpád, Dosztojevszkij...), olyan művelt és emellett még szerény is. Mindig a különleges elvont értékekért rajongsz, melyet a hétköznapi halandók fel sem bírnak fogni. Borzasztó lenne, ha kedvelnének az emberek. Véget érne a játék.
Nagyszerű és híres ismerőseid vannak. Kösz, hogy gyakorlatilag kiadtad a tetoválósrác személyazonosságát, fő a diszkréció. (Szerintem töröld ki a "Róla röviden annyit kell tudni..." kezdetű mondatot.)
Amúgy saját tapasztalataim alapján írom ezeket. Én is volt, hogy összevagdostam magam…

Régen...

Szemléletet váltottam...

Úgy gondolom, hogy az anyukád nem elég jó anya. Szeret téged, de nem a nagybetűs értelemben. Hogy lehet ilyet mondani!?
"annyi eszed sincs fiam, hogy az ereidet felvágd"
Nagyon megbánthattad, ha így lemondott rólad.
Egy szerető szülő, mint amilyen én leszek, addig kínozna, amíg rimánkodva könyörögnél egy a jelenleginél ezerszer fogyatékosabb életért is, csakhogy érezhesd, miként csörgedezik ereidben a nedű, melyet most oly könnyelműn osztanál meg a földdel, hogy mohón szívhassa ki belőled a lelket, s forró nyelvének nedves ölésével csókolhassa örökké magába testedből a létet. És midőn a szemeidből kezdetben patakokban, majd folyammá duzzadt áradatban ömlő könnyeid lemossák arcodról a bűnt, és ártatlan gyermeki tekintettel pillantasz szemembe, akkor és csak akkor véreztetnélek ki, hogy ledarálhassalak, és tulajdon beleidbe tölthesselek eleségül a kóbor kutyáknak. Azon a napon szerető mosollyal ragyogna le rájuk az égből a Mindenható Isten.

CSAK VICCELTEM! :)

Bocs a kis szösszenetért! De legközelebb nézz rám, ha hozzád beszélek:
www.youtube.com/watch?v=CfdGWI1jT-w

Ismét komolyra fordítva a szót: SZEDD MÁR ÖSSZE MAGAD! Elégedj meg azzal, aki vagy! Egyik ember sem több vagy kevesebb a másiknál.

Üdv:
Vadmeggymag hadnagy

Seele · http://zelee0609.wordpress.com 2010.10.08. 23:50:26

@Vadmeggymag hadnagy: Tyű. Ez ám a hozzászólás. Köszönöm minden önbizalomhiányos balfék, de elsősorban a magam nevében. (Néha minden zseni azt kívánja, bárcsak tudatlan lehetne. Csak nem meri bevallani.)

Seele · http://zelee0609.wordpress.com 2010.10.09. 03:05:57

@Seele: balféknek... csak már késő van. :)

Vadmeggymag hadnagy 2010.10.10. 08:32:16

@Seele: Definíció szerint az a balfék, aki úgy főzi le a kávét, hogy nincs alatta az edény. (Mint én egyszer.)
Szóval nálatok is barna a konyhaszőnyeg?

Seele · http://zelee0609.wordpress.com 2010.10.10. 20:50:05

@Vadmeggymag hadnagy: Volt már rá példa, hogy így főztem le a kávét, de az többször szokott előfordulni (hetente egyszer biztos), hogy nem rakok bele vizet, vagy épp az előző zaccot főzöm át újra... :D Úgyhogy van választék.

Vadmeggymag hadnagy 2010.10.11. 09:09:31

@Seele: Én rendszeresen elfelejtem kikapcsolni a kávéfőzőt. Még jó,hogy van benne biztonsági kikapcsoló. Egyszer elfelejtettem, hogy odaraktam főni a vizet a teának, és majdnem vörösizzásig melegítettem az edényt. Egyszer ugyanígy tönkrevágtam a kedvenc kotyogós kávéfőzőmet, pedig különleges darab volt. Egy Hollóházi porcelánkancsóba főzte le a kávét. Már csak a kancsó van meg belőle. (Anyáék kapták nászajándékba.)
Amúgy a zacc íze sokkal nemesebb, csak kevesen tudják értékelni ezt az ínyencséget, a víz pedig tejesen felesleges a kávéba. Pusztán állagjavító.
süti beállítások módosítása